Márton napi libázás az I55-ben

Category: Hírek

A köztudatban a Márton-napi népszokások közül a lakomák a legismertebbek. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. A hiedelemhez az is hozzátartozik, hogy minél többet iszunk, annál egészségesebbek leszünk.

Adjunk ennek a csodás népszokásnak, az I55-ben november 11-17-ig, egy teljes héten keresztül lehet majd libát enni, nem is akármilyen formában:

LEVES

Márton-napi liba consomé julienne zöldségekkel és házi libahúsos raviolival

790 Ft

FŐÉTEL

Márton-napi sous vide rosé-rozmaringos libamell áfonyás lilakáposzta-krémmel, házi burgonyakrokettel és karamellizált almával

1.990 Ft

A két fogás ára együtt: 2.780 Ft

Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat „szüreti vagy préslibának” is nevezték. (Forrás: Wikipédia)